A jelenlegi városvezetés már a tavaly tavaszi választások hajrájában megígérte, hogy rendet tesz a Ramblán és visszaadják a híres sétányt a barcelonaiaknak. Tény, hogy a fel-alá özönlő turisták tömege, a zsibvásári hangulat, a rengeteg zugárus és a még annál is több zsebtolvaj minden tisztes lokálpatriótát arra ösztönöz, hogy nagy ívben elkerülje a Las Ramblas-nak még a környékét is.

A politikai ígéretekből - ahogy az általában lenni szokott - ezidáig nem sok minden valósult meg a sétálóutcával kapcsolatban. Bezáratták a kisállat-kereskedéseket, - már csak kettő maradt belőlük - és állítólag több a járőr is a környéken, az egy négyzetméterre jutó napi rablások számát tekintve azonban továbbra is kényelmes fölénnyel vezet a terület Spanyolországban.

Ha változást ígértek, akkor változás kell! Újabban az élő szobrok kerültek kereszttűzbe. Elvileg már most is csak hatósági engedéllyel űzhetik a mesterséget az arra jogosultak. Ezzel próbálják megakadályozni, hogy az ostoba maskarákat magukra aggató szerencsétlenek legális módot találjanak a koldulásra. (Azért az állandóan részegnek tűnő, leharcolt arcú, gorillának öltözött néni megérne egy misét!)

via El Periódico

Mostanában szóba került, hogy meg is kéne adóztatni a mozdulatlan művészeket. Merthogy ez is biznisz ám! Tegnap viszont már azt bírta mondani egy kerületi tanácsosasszony,  bizonyos Mercé Homs, hogy már nem az a kérdés, hogy adóztassák-e az élőszobrokat, hanem az, hogy egyáltalán legyenek-e. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a meglepő kijelentés mekkora politikai támogatottsággal bír. Egy biztos, élőszobrok nélkül a Rambla tényleg nem lesz olyan, mint amilyennek ismerjük. Ilyen értelemben tehát tényleg radikális reform készül. A gyanútlan, bambán nézelődő hátizsákos turistákat azonban továbbra is könnyedén megkopaszthatja a kedvesen mosolygó, virágárusnak álcázott zsebtolvaj.